A bútorgyártás a bútoripar, átfogóbban pedig a faipar része Magyarországon az 1870-es évek óta van jelen manufakturális formában. Korábban is készítettek paraszti és céhes körülmények között különböző bútorokat, ám a bútoripar csak az 1800-as évek végére nőtte ki magát saját iparággá.

Természetesen a központja hazánkban Budapest volt és bár kezdetekben elég szerény volt a kínálat ebben a szektorban, 1895-ben már 12 bútor és épületasztalos telepet tartott nyilván a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

Akkoriban még külön tartották számon a hajlított bútorgyártó vállalatokat, amiből már akkor is hét gyár működött az országban, ám ekkor még nem volt jellemző az iparágra az a nagy munkás állomány, mint manapság. A néhány alkalmazottat foglalkoztató bútorgyártó cégek kis létszámmal üzemeltek. Például a debreceni bútorgyár mindössze 20 alkalmazottat foglalkoztatott 1894-ben. 1914-re már több ismertebb vidéki bútorgyár is üzemelt az akkori Nagy-Magyarország területén.

Bútorgyártás a rendszerváltás után

A legismertebb vidéki bútorgyárak a rendszerváltás előtt, a következő településeken voltak: Kassa, Debrecen, Hatvan, Hódság, Szabadka, Baja, Zenta, Győr, Újpest, Vác, Fiume, Losonc és Versec. Érdekesség azonban, hogy még az egész ország területén alig több mint 10 üzem működött, Budapesten több mint 30 bútoripari vállalatot jegyeztek. Azonban az 1990-es évek közepére a magyarországi bútoripar teljesen átalakult, köszönhetően a tulajdonosi váltásoknak. A rendszerváltásnak köszönhetően az üzemek nagysága is teljes mértékben átalakult és átszerveződött a munkásállomány is.

A bútorgyártás és a bútoripar rövid története Magyarországon

A bútorgyártás és a bútoripar rövid története Magyarországon

A bútoripar átalakulását jól jelzi, hogy míg korábban már több mint 150 bútorgyár volt, amelynek munkás állománya meghaladta az 50 főt, a kilencvenes évek elejére ez a szám közel a felére csökkent. Bár a nagyméretű gyártókapacitások leépültek, új, korszerű vállalkozások jöttek létre, amelyek már új termékszerkezettel és új technológiával tudták kiszolgálni a növekvő igényeket. Érdekesség, hogy a hazai bútortermelés kétharmadát mindössze a 27 legnagyobb bútorgyártó adta. Ekkor kezdett a bútoripar szegmentálódni Magyarországon és különböző, speciális szegmenseket kiszolgálni. A piaci teljesítmény fokozatosan növekedésnek indult és egyre nagyobb lett a szobabútorok, az ülőbútorok és az irodabútorok iránt is a kereslet. A termelés kétharmada viszont továbbra is exportálásra került ki az országból.

Bútorgyártás az EU-csatlakozás után

Az Európai Unióhoz való csatlakozás után jelentős változások érték a bútoripart. Az országra jellemző dinamikus fejlődés a szegmensben is megfigyelhető volt. A lakások számának megszaporodásával és a reálkeresetek növekedésével fellendült a vásárlói kedv is, és egyre nagyobb lett az igény az egyedi gyártású bútorokra is. Az ipari csúcsot a bútorgyártás 2008-ban, 182 milliárd forintos bútorértékeléssel érte el, amelynek jelentős részét az irodabútorok, az ágybetétek, a konyhabútorok és egyéb bútorok érték el. Az ország termelése hűen igazodik a legújabb trendekhez és a legmodernebb gyártási technológiákat alkalmazva tudja kiszolgálni mind a hazai, mind a nemzetközi piacot.